Wednesday, September 9, 2009

Part I, Chapter 3

THE ETERNAL FIGHT: How much is the king worth?

The king goes on a Gnu hunt--African Gnus have been naturalized in Hungary by this time--but actually ends up alone at a Hunter's Cottage painting a landscape painting. It is his secret desire to learn whether he is any good at this pastime of his, though he has not yet managed to conceive of a way that he could solicit honest opinions on his work.

One of the gnus chased by the mixed-breed (part Australian dingo) hunting dogs ends up jumping into the garden where the king is painting, and for some time both beasts stand still, giving the king ample time to paint the noble looking gnu into the painting that up until then seemed beautiful but somehow empty. When the hunting dog finally engages, the gnu ends up triumphing by goring it to death with its horns.

Soon after (but enough time after to hide the painting) the rest of the hunting party arrives, and it is widely seen to be of shame to the King that he had let the game escape. This eventually manifests in the media as well.

As a result of Tatrangi Dávid, the book's protagonist, holding up the king at his own palace gate until the password is given, the two first meet. In a subsequent interview, the King secretly commissions Dávid to sell his recently painted landscape with the gnu to an art dealer without revealing its source. In this way, the king wishes to receive a fair and impartial appraisal of his own merits as a human being, without the fawning sure to be lavished upon him due to his royal status.

The king's painting is successfully sold by Dávid, leaving its source unknown, and despite the artist's anonymity (and thus presumably due to genuine merit) it receives national and (regionaly) international acclaim.

The king, wishing to reward Dávid, inquires what he can offer him. He wishes discharge from the army, that the king is not willing to grant (feeling that it would create discontent if he chose to exercise that particular royal prerogative of his)... but presses Dávid to explain his situation.

Dávid explains that he should rightly be exempt from military service, because he is required to work his father's farm as his father himself cannot on account of being locked up in a mental institution. However the military claims that the father is not insane and should be released (and thus there is no reason for Dávid to be exempt).

The king suggests that if Dávid were to make a formal declaration that his father is insane, that would be force the military to grant him his exemption. However Dávid states that since his father is not insane, he cannot make such a declaration.

He then proceeds to explain that his father, though quite sane, is obsessed with the idea of flight and ended up in the insane asylum after his last attempt almost killed him (when his flying machine crash-landed [the Hungarian word for "airplane" is literally "flying-machine", make me wonder whether the term was adopted or coined by Jókai--particularly since the first successful powered flight in history only happened in 1874, a year or two after this book's publication, and even in 1892 Lord Kelvin said "Heavier-than-air flying machines are impossible."])

After this story, it eventually comes to light that Dávid only has 6 weeks of mandatory service left. The king is astonished why he would therefore wish to waste the king's desire to show him gratitude on such a trifling matter.

Dávid explains that he wishes to marry his fiancée, but she is at the Sabina (more on this later). The king, after the mention of the Sabina, shows himself sympathetic--and though he does not grant Dávid his release, he gives Dávid the 600 Árpád-gold coins that were paid for his painting to take care of his situation with, and also gives him a sealed letter that Dávid is to use only if he finds himself in trouble for reasons beyond his control.


Midőn a király vadászatra indult, a fővadászmester egy Engendre-féle lőfegyvert szokott őfelségének prezentálni. Ez a fegyver a fővadászmester által töltetett meg s két csőből áll; az egyik csőben van húsz töltény, miket egy gépmű egyenkint a másik cső lőkamarájába áttaszít, két lövés között csak két másodpercnyi időköz szükséges. A töltények durranyagát az úgynevezett „német fehérpor” képezi, mely vérlúgsavból, égenyzöldegből és nádcukorból készül; nagyobb veterővel bír, mint a fekete lőpor, s nehezebben lobban fel; minthogy azonban a vasat erősen rozsdásítja, a hozzávaló fegyver csövének arannyal kell burkolva lenni.

The king hunts with a two barreled gun, one barrel of which contains 20 bullets mechanically loaded into the other barrel (from which the bullets are shot). Shots can be fired with a rapidity of 1 every 2 seconds. The bullets are propelled not by black gunpowder but by "german white-powder".


... őfensége Henrik Zsigmond főherceg magyarázá a szakértő fenségeknek és főméltóságoknak a „dingó-kopók” előnyeit.

Ezek igen nevezetes állatok. Az angol rókakopók s az ausztráliai vad dingók keresztezéséből származott korcsok.

Australian dingo/English foxhound hybrid dogs are used for hunting.


... mióta a budai erődítések elkészültek, az enceinte-be eső nagy terjedelmű erdőségeket a kormány az országos acclimatáló társulatnak adta által. Ez a többi között meghonosította az afrikai gnút.

The African Gnu has been naturalized to the forests surrounding Buda.


Amint a kertre nyíló ajtón ismét vissza akart térni a várpalotába, az ott őrt álló katona útját állta.

„Mi a jelszó?”

A király végignézte az őrt. Magas nyúlánk, ideges ifjú volt: a közkatonák azon időbeli egyenruhája, kávébarna frakk, elöl magyaros zsinórzattal (dualisztikus uniformis), feszesen állt erőteljes termetén; homlokát takarta a fekete sisak sárgaréz tarajjal s fehér-veres-zöld kétfejű sassal az ernyője fölött. Az őr, szuronyát védmozdulatra fogva, állt az ajtó küszöbén. – Nem ismer ön engem? – kérdezé a király.

– A jelszót! – ismétlé az őr változatlan arccal.

A király aztán megmondta a jelszót.

Arra az őr tisztelgett, s utat nyitott a király előtt.


The king meets the book's protagonist while said protagonist is performing as a palace guard at the gate. He categorically refuses to let the King enter without giving the password, despite recognizing him.


– Mi önnek a neve? – kérdezé a király.

– Tatrangi Dávid.

– Zsidó?

– Nem. Székelyföldi magyar.

– Azért lehet zsidó. Vannak a Székelyföldön magyarok, kik a szombatot tartják meg, kik a keresztelést nem az atya, fiú, szentlélek, hanem az Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének nevében végezik, böjtöt és munkaszünetet tartanak zsidó szokás szerint; az újévet a zsidó újév napjától számítják, és neveiket az ószövetségből veszik csupán, s ezért minden felekezettől üldözve vannak. Ön nem a „szombatosok” közül való?

Az ifjú még halványabb lett.

Halk, mély, csaknem zúgó hangja volt: zengő suttogás.

– Ha mondanám, hogy az vagyok, nem volnék az: mert ők titkot nem mondanak ki.

– De én önnek legfőbb bírája vagyok – szólt a király szigorúan –, ki előtt senkinek titokkal nem szabad bírni.

– Igaz – szólt az ifjú –, de egyúttal legfőbb egyházfőm, kinek a gyónás titkát nem szabad elárulni. Gyóntam. Igaz.

– A szombatosoknak két kiváló erényük van – monda a király. – Az egyik az igazmondás, a másik a titoktartás. Midőn utamat állta ön, tudta, hogy mit tesz?

– Tudtam: amit a törvény parancsol.

– S ha én önt erőszakkal megtámadtam volna, meglőtt volna ön?

– Meg.

– És ha önnek saját édesapja jött volna eléje, hogy ajtómon bejöjjön, meglőtte volna azt?

Az ifjú nagyot sóhajtott:

– Meg.

– Pedig a szombatosoknak tiltja a hit az emberölést.

– De az ország törvénye parancsol még a hitnek is.

The palace guard, Tatrangi Dávid,--again, the Hungarian form of the name should be preserved in translations, instead of opting for "David [of] Tatrang"--is summoned by the king.

Ethnically, he is a Székely Hungarian. Religiously, he reluctantly confirms that he is a "Szombatos" (Sabbathist). If the king's understanding of Sabbathists is correct, they seem like Christian converts to Judaism who either deemphasize (or, perhaps, even deny?) Jesus and seek to return to Judaic fundamentals. (Fast and rest on the appropriate Jewish days, give names only from the Old Testament, baptise in the name of Abraham, Isaac, and Jacob, et cetera.) It is stated by the king that Sabbathists are persecuted by all other denominations for their practices. (Though it is implied not official state authorities.)

Tatrangi Dávid is questioned by the king, and shows himself to be deeply duty-bound despite his Sabbathist objection against killing and thus his present profession as a soldier (as a result of the routine limited time draft into basic training/military service that all healthy young men are subject to).


- ... A hadtudomány oly fokra fejlődött, hogy a legelső harcban, mely kitör, az emberiség egyik felének ki kell irtani a másikat. A huszadik század utolsó felét járjuk, s az a hit, hogy a kétezered év betöltésével el kell jönni az időnek, mely az örök „Isten békéjét”, az örök „treuga Dei”-t elhozza, az egész világot kezdi áthatni.

– Tehát ön is hisz a millenniumban? Lehetőnek tartja a Chiliasmust? A kétezredik év Isten békéjét?

– Ha emberek akarják, s Isten segít, lehető.

The martial arts have developed to such an extent that in the next war that breaks out, one half of humanity will have to exterminate the other half.

There is a wide-spread belief that God's peace will come at the millenium. Tatrangi Dávid shares this belief, while the king does not do so (or at least not openly).

No comments:

Post a Comment